Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szobrászat képes leírás - Művészettörténet.tlap.hu
részletek »

Szobrászat - Művészettörténet.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: muveszettortenet.tlap.hu » Szobrászat
Keresés
Találatok száma - 5 db
Barokk szobrászat

Barokk szobrászat

A barokk szobrok, akár oltárokról, akár díszítőelemekről van szó, szerves egységet képeznek az épület részeivel. A kor alkotásaira a reneszánsz plasztikáival szemben nem a mértéktartás, a kiegyensúlyozottság és a nyugalom a jellemző, hanem a lendület, a fennköltség és a méltóság. Fontos technikai újításként meg kell említeni, hogy úgy a márványból faragott, mint a bronzból öntött szobrokat addig soha nem tapasztalt anyagszerűség jellemzi. A bőr, a ruhák szövete, a csipkék, a hajfürtök anyaga közti különbség érzékeltetése komoly feladat elé állította a kor szobrászait. A domborművek fontosabb alakjai gyakran a síkból kiemelkedve szoborként hatnak. A barokk szobrokat a művészek nem csupán egyetlen nézetből mutatták be, hanem a szemlélő nyugodtan körüljárhatja őket, és bárhonnan szemügyre veheti.

Festészet és szobrászat a középkori Magyarországon

Festészet és szobrászat a középkori Magyarországon

A magyar művészettörténeti irodalom ötszázötvennél több épületről emlékezik meg, amelyet középkori és kora reneszánsz freskók díszítették. A falképek egy része ma is látható, számos azonban elpusztult az évszázadok során. Emlékeink azokon a területeken (pl. Alföld), ahol a törökdúlás pusztított, igen gyérek, az ország peremvidékein - Nyugat-Magyarország déli részén, Erdélyben, Felvidéken: Szepességben, Gömörben és a liptói völgyben - több középkori épület s több falkép maradt meg.

Fülep Lajos: Magyar szobrászat

Fülep Lajos: Magyar szobrászat

A szobrászat a múlt század elején korántsem volt olyan kedvező helyzetben, mint az építészet. Emez a művészi mellett első sorban gyakorlati szükségletet elégített ki, amely eleven erővel lépett föl a hirtelen nekilendülő fővárosban, amaz, tisztán művészi szükség kielégítője, meg sem is igen születhetett a kellő szellemi környezet híján. A teljesen német, ízig-vérig nyárspolgári és a praktikuson túl a művészetben luxust látó Pest-Budán a szobrászatnak más feladat alig juthatott, mint a sima épületek falsíkját némi domborművekkel változatossá és díszessé tenni. (A java ma már a Fővárosi Múzeumban.) Német nyelvű és német szellemű mesteremberek feleltek meg ennek a szerény feladatnak, gyakran sok alaposságot, derekasságot és ízlést sugárzó technikai készséggel, de természetesen a szabad művészi alkotás küldetésszerű megnyilatkozása és eredetisége nélkül. A díszítő szobrászatnak a műhelyekben megőrzött kitűnő hagyományaiból, e keresztül-kasul megművelt és megállapodott talajból, melynek termő ösztöne csak a divat évszakainak járása szerint érzett föl más-más árnyalatú virágzásra, a monumentális szobrászatnak simulékony folyondárok ornamentális zig-zagján és gondosan nyírott kerti berkek díszcsokrán túlérő, szabadon föltörő sudara ki sem sarjadhatott.

Magyar Képzőművészeti Egyetem

Magyar Képzőművészeti Egyetem

A szobrász szakra felvételt nyert hallgatók a graduális képzés ideje alatt a plasztikai tudás és az önkifejezés lehetőségeivel, a szobrászatban felhasználható anyagokkal, valamint a különböző tradicionális és újszerű technikákkal ismerkedhetnek meg. A tanszéken, egyedülálló módon, az összevont első évfolyamos hallgatók alapozó képzésben részesülnek, melynek célja a főbb szobrászati tendenciák, technikák és anyagok általános vonásainak alkotóhelyzetben történő tanulmányozása. A tanmenet a felsőbb évesek számára tematikus feladatokkal, kiállítási koncepciók megtervezésével, magyar és külföldi vendégelőadók meghívásával egészül ki. A tanszék ugyancsak egyedülálló módon, éves rendszerességgel, saját szakmatörténeti és szobrászatelméleti kurzusokat indít, Modern magyar szobrászat és a Szobrászat szabad szellemisége címmel. Továbbá külön kurzus foglalkozik a Szobrászat építészeti térben való megjelenésének problémájával. Az epreskerti Kálvária kiállítóterében és a Parthenón-fríz Teremben a hallgatóknak lehetőségük nyílhat műveik bemutatására. Művésztanárok irányításával igénybe vehetők a gipsz-, fém-, kő-, és bronzöntő műhelyek is. A Szobrász Tanszék néhány évvel ezelőtt elindított egy kiállítás-sorozatot, melynek keretében a magyar szobrászat jelentős modern mestereit mutatja be az egyetem reprezentatív kiállítóterében, a Barcsay Teremben.

Szobrászok, szobrászat

Szobrászok, szobrászat

A szobrászat vagy képfaragás (sculputura), mely az embernek, ritkábban az állatnak alakját vagy az emberi élet jeleneteit testiségökben utánozza, az alkalmazott anyag (fa, agyag, viasz, gipsz, csont, kő és ércz) és a technika szerint több ágra oszlik. Kezdetben leginkább fából faragták a szobrokat, a fafaragású istenképnek neve xoanon. Agyagból készültek úgy nagy szobrok, mint kisebb szobrocskák és domborművek; ezeket mindig égették (terracotta) és rendesen be is festették. Míg ilyen anyagból való nagy szoborművek kivétel számba mentek, addig a fogadalmi ajándékok vagy dísztárgyakul használt kis agyagszobrocskák százával jutottak ránk (Tanagra, Myrina). A márvány szobrokat rendesen agyagminta után faragták, agyagmintát követelt az érczszobrok öntése is. Viasz a mintázáson kívül csak kivételesen szerepelt plastikus munkák anyagaként.

Tuti menü