Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Művészettörténet linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Művészettörténet képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: muveszettortenet.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
19. századi festészet

19. századi festészet

A 19. századi művészetet bemutató állandó kiállításaink a késő 18. századtól kezdődő mintegy száz esztendő művészetét tekintik át. A nemzeti romantika korának csaknem minden jelentős, a nemzeti vizuális emlékezetet generációk óta meghatározó alkotásával találkozhatunk itt. A történeti festészet olyan emblematikus főművei mellett, mint az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése, Madarász Viktor, Than Mór, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményei foglalják el az első emelet két reprezentatív termét. A körbefutó teremsorban Markó Károly tájképei, a biedermeier hol szomorkás, hol pikánsan erotikus zsánerképei, a festészet számára fölfedezett nemzeti tájak ábrázolásai, a nemzeti portréfestészet legismertebb alkotásai tekinthetők meg. Borsos József, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Székely Bertalan közismert főművei mellett Melegh Gábor Schubert-portréja, vagy Lotz Károlynak a szecesszióhoz közelítő akadémizmusa különösen izgalmas egységei a kiállításnak.

A barokk és klasszika - művészettörténet

A barokk és klasszika - művészettörténet

A 17-18. század fordulóján a török uralom alól felszabadult területeken megindult az ország újjáépítése, és az egyház újjászervezése. Az igényes műzenei gyakorlat megteremtésére elsősorban a püspöki székesegyházak, nagyobb városi templomok és a szélesebb műveltségű főúri udvarok vállalkozhattak külföldről érkezett zenészek alkalmazásával.

A barokk művészet

A barokk művészet

A nyugateurópai országok barokk művészete szervesen összefügg két nagy világtörténelmi jelenséggel: egyrészről az ellenreformáció küzdelmeivel és diadalával, másrészről az uralkodói hatalom teljességével. A barokk vállalta a katolikus megújhodás érzés- és gondolatvilágának kézzelfogható és lenyűgöző formába öntését s a világi fejedelem korlátlan fenségérzetének kifejezését. E kettős cél szolgálatában a barokk az emberfölötti méretekre fokozott akaratnak, a hatás tökéletes egységének, a végtelenbe vezető távlatoknak, az örök mozgalmasságnak és a túláradó pompának művészete. Alapvető elve, hogy mindent egyetlen vezérmotívum alá rendel. Építészetében, festészetében és szobrászatában a benső szenvedélyek és formatényezők drámai ellentétei állandó tettrekészség, feszültség, nyugtalanság hirdetői. Ennek a vérmérsékletnek megfelelően a barokk képzőművészetek tárgyválasztásukban kedvelik a hősi, az érzéki, a misztikus, a borzalmas témákat, a szokatlan és nehezen érthető voltuknál foga izgató motívumokat.

A barokk zene

A barokk zene

A barokk zene stílusjegyei nemzetenként is mást jelentenek, eredményeznek. A zenében a barokk a legnagyobb formaalkotó korszak. Olyan zenei formák és műfajok alakulnak ki, amelyek ma is használatosak. Kezdik megkülönböztetni az énekes és a hangszeres muzsikát egymástól, s a vokális zenén belül szétválik a szólóének és a kórus. Létrejönnek a csak egyes hangszereket foglalkoztató kamaraegyüttesek, kialakul a több hangszercsoportot magába foglaló barokk zenekar, melynek felépítése a későbbi szimfonikus zenekarok máig érvényes modellje lett.

A festészet alapjai - művészettörténet

A festészet alapjai - művészettörténet

A festészet alapjai tanfolyam, kifejezetten kezdőknek szól, akik meg szeretnének tanulni festeni. Ez a tanfolyam egy igazi festőtanfolyam tubusos festékekkel, palettával, színek keverésével. A tanfolyamon a hallgatók megismerkednek a színtan alapjaival, az akrilfestés, és a színkeverés technikájával, és sok olyan elmélettel és gyakorlattal, ami azt segíti elő, hogy minél hamarabb szép alkotásokat tudjanak festeni.

A filmművészet története

A filmművészet története

A mozgókép Auguste és Louis Lumi∓grave;re találmánya. 1895. február 13-án jegyezték be a lyoni szabadalmi hivatalban, hogy még ugyanebben az esztendőben, a december 28-i vetítést követően (színhely: a Boulevard des Capucines és a Rue Scribe sarkán levő Grand Café indiai szalonja) megkezdje diadalútját. Hamar eljutott Magyarországra is. Nemeskürty István és Magyar Bálint kutatásai tárták fel a főbb állomásokat. Az őskor és a hőskor eseménykrónikája roppant mozgalmas. A kezdet kezdetén vásári látványosságnak számító kinematográfia művelői és patrónusai mindent megtettek az elfogadtatás érdekében.

A gótika Magyarországon

A gótika Magyarországon

A gótikus stílus elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítélő értékelése. A reneszánsz ember felfogása szerint az antik művészet aranykorát a középkor barbár, a gótoktól eredő torz művészete követte. Valójában azonban a gótok és a gótikus stílus között nincs összefüggés. A gótikus építészet a XII. század derekán Franciaországban fejlődik ki, és innen terjed el, és válik a XIII. század végére egész Európában uralkodóvá, a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével.

A gótikus művészet

A gótikus művészet

A gótikus stílus elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítélő értékelése. A reneszánsz ember felfogása szerint az antik művészet aranykorát a középkor barbár, a gótoktól eredő torz művészete követte. Valójában azonban a gótok és a gótikus stílus között nincs összefüggés. A gótikus építészet a XII. század derekán Franciaországban fejlődik ki, és innen terjed el, és válik a XIII. század végére egész Európában uralkodóvá, a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével.

A klasszicista stílus - művészettörténet

A klasszicista stílus - művészettörténet

A reneszánszból, a manierizmusból nemcsak a barokk felé vezetett út. Nagyjából a barokk stílusjegyek elkülönülésével, azok dominánssá válásával egyidőben más jellemzők is meghatározóvá emelkedtek. Ebben részben segített az, hogy ezek a szerzők különbözni akartak a manierizmustól és a barokktól, részben pedig az, hogy már volt a közönségük is.

Hirdetés
A klasszicizmus építészete Magyarországon

A klasszicizmus építészete Magyarországon

Talán vannak olvasóink között, akik velem együtt vissza tudnak emlékezni a régi Ferenc József térre, Európa egyik legszebb klasszicista épületegyüttesére. Összhangját csak az Akadémia épülete bontotta meg, bár az előtte elterülő park fáinak lombja és a Széchenyi-szobor valamennyire eltakarta idegen tömegét. A szemközti oldalon állott a Lloyd-épület, Hild József remeke, a Dunával párhuzamosan pedig csupa klasszicista épület sorakozott egymás mellé, míg az Akadémia-utca nyílásából az István főherceg szálló előkelő homlokzata kandikált elő.

A második világháború utáni egyetemes művészet

A második világháború utáni egyetemes művészet

Józanul mérlegelve, valójában mióta is osztozik az Egyesült Államok a modern művészetek sorsában? 1913 óta. Ebben az évben rendezték meg ugyanis New Yorkban, majd Chicagóban és Bostonban a híres Armory Show kiállítását, olyan botrány közepette, amelyhez fogható még nem volt ebben az országban. Az Egyesült Államok ekkoriban élte java fiatalságát és teljes erejű gazdasági kibontakozását, ám hazai művészete alig ütötte meg valamiféle bátortalan európai provincializmus mértékét. Szükség volt erre a megrázkódtatásra, hogy Amerika megszabaduljon veleszületett kisebbrendűségi érzésétől, hogy tudatára ébredjen a nemzeti művészet nagy lehetőségeinek, valamint annak a hatalmas művészi tőkének, amit néhány hazai mester jelentett számára.

A művészet kutatói

A művészet kutatói

Nehéz a dolga annak, aki manapság arra adja a fejét, hogy művészettörténetet tanul. Jelenleg Magyarországon csak két helyen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen létezik művészettörténész-képzés, ezeken a helyeken is csak szakirányként a szabad bölcsészeten belül.

A román építészet

A román építészet

Az antikvitás óta a román építészet jelenti az első monumentális stílust. A helyi sajátosságok ellenére egységes román stílus alakult ki. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy a román egyházi stílus. Van ugyan világi művészet is (várépítészet, lakóházak stb.), de jelentősége másodlagos. Ugyanakkor az uralkodói elképzelések akadálytalanul érvényesülnek a vallásos művészeten belül is. Stílusjegyei, épülettípusai elterjesztésében a szerzetesrendek (bencések, premontreiek, ciszterek) játszottak jelentős szerepet.

A román építészeti stílus

A román építészeti stílus

A román stíluskorszak a középkori művészet korai időszaka. Az elnevezés onnan ered, hogy olyan földön alakult ki, amely korábban. a Római Birodalomhoz tartozott, ahol a római kultúra örökösei éltek. A román stílus egész Európában meghonosodott. A formák nem kapcsolódtak szorosan a római példákhoz: a román művészet valójában önálló, sajátos felfogást alakított ki. A feudális társadalom kialakulása jellemzi a korszakot.

A román kor művészete Magyarországon

A román kor művészete Magyarországon

A magyarországi román stílusú művészet kezdetei Szent István korához kötődnek. Az első román stílusú épületek templomok voltak, amelyek azonban elpusztultak a történelem folyamán. A legkorábbi építkezések idejéből való a tihanyi apátsági templom román stílusú altemploma (1050 körül), valamint a fel­debrői altemplom. A 12. században, különösen III. Béla király uralkodása idején egyházi és világi épületek egész sorát emelték román stílusban.

A spanyol barokk dráma

A spanyol barokk dráma

A XVI. sz. hetvenes éveiben Rómában egy új templom épült, az Il Gesú, a jezsuita rend főtemploma. A mai ember ebben a templomban első látásra semmi rendkívülit nem vesz észre, mivel hozzá hasonlóval gyakran találkozik. A maga korában azonban az épület újnak és szokatlannak hatott. Az Il Gesú ugyanis már a későbbiekben barokknak elnevezett stílusban épült. Tervezői, Vignola és Della Porta még nem adtak nevet újításuknak. A barokk elnevezést csak jóval később, 1750 után kezdték használni, mégpedig elítélő, gúnyos értelemben. Azokra a művészi alkotásokra, főleg épületekre alkalmazták, amelyeket mértékteleneknek, túldíszítettnek, bizarrnak tartottak. A stílusmegnevezés azonban hamarosan elvesztette gúnyos értelmű mellékízét. Ettől kezdve alkalmazták a reneszánszt követő korszak (XVII-XVIII. sz.) művészetére, irodalmára, majd a korszak egészére.Az építészet jegyei a barokkban is, akár a reneszánszban, a zárt szerkezetű antik elemekből alakulnak ki.

A szecesszió irányzata

A szecesszió irányzata

A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa.

Tuti menü