Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Eklektika és szecesszió - művészettörténet képes leírás - Művészettörténet.tlap.hu
részletek »

Eklektika és szecesszió - művészettörténet - Művészettörténet.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: muveszettortenet.tlap.hu » Eklektika és szecesszió - művészettörténet
Keresés
Találatok száma - 4 db
A szecesszió irányzata

A szecesszió irányzata

A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa.

A szecesszió művészete

A szecesszió művészete

ustáv Klimt a bécsi Iparművészeti Iskola növendékeként kezdte pályafutását. Testvérével Ernst Klimttel és Franz Matsch-csal közösen vállalták első jelentősebb megbízatásukat, ami a bécsi Kunsthistorisches Museum belső udvarának díszítése volt. 1890-ben a múzeum lépcsőházának készítettek dekorációt. Más köz- és császári épületek is dícsérik Klimt művészetét mint például a Burgtheater és a Hermes villa is.

Az ornamentika művészete

Az ornamentika művészete

A szecesszió arra törekszik, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen, s szabadon áramló formáihoz a növényvilág stilizált motívumait veszi alapul. Kivonulás, elszakadás (secedo, secedere latin: kivonulni), az Osztrák-Magyar Monarchiában Olbrich bécsi épületéről kapja nevét. Elege van a historizmusból, a történelmi stílusok felújított változataiból, a neobarokkból, az emlékműszobrászatból, a sematikussá vált, bábokat mozgató szimpadiasságból, a hivatalos igényeket kielégítő reprezentatív akadémizmusból.

Eklektika és szecesszió

Eklektika és szecesszió

A XIX. század második fele a kapitalizmus virágkora. A tőkés nagyipar, a kereskedelem, a városi fejlődés, a közlekedés olyan színvonalra jutott, mint soha annak előtte. Az építészet számára is alapvető változásokat hozott ez az időszak. Az építőanyagok nagyipari termelése, új anyagok gyártása, a szállítás forradalmasítása nagyban módosította az építészeti technikát és szervezést. Világvárosok alakultak ki, megsokszorozódott a városi lakosság, mindez megnövelte az építészeti igényeket, feladatokat.

Tuti menü